Szervezet

Az EKB feladatai (2/2)

Az EKB felel továbbá:

• a törvény által előírt beszámolók elkészítéséért: az EKB beszámolási kötelezettségeit a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmánya (KBER-alapokmány) 15. cikke rögzíti. Az EKB készíti el a havi jelentést, az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatását és az éves jelentést;
• a pénzügyi kockázatok nyomon követéséért: ide tartozik az értékpapír-kockázat elemzése, legyen szó akár az EKB saját kezelésű alapjainak és devizatartalékainak befektetéseként végehajtott értékpapír-vásárlásról, akár az eurorendszer hitelműveletei során fedezetként elfogadott értékpapírokkal kapcsolatos kockázatokról.
• a közösségi intézmények és a nemzeti hatóságok számára adott tanácsokért: az EKB „véleményeket” alkot az illetékességi körébe tartozó uniós és nemzeti jogszabálytervezetekről;
• az informatikai rendszerek működéséért: az EKB és az NKB-k több közös operatív rendszert is létrehoztak a decentralizált műveletek végrehajtásának megkönnyítésére. Ezek a rendszerek egyfajta „logisztikai” támogatással erősítik az eurorendszer funkcionális egységét. Közéjük tartoznak a különféle informatikai rendszerek, alkalmazások és eljárások, amelyeket a „kerékagy–kerékküllő” megközelítés (hub-and-spoke approach) szerint úgy szerveztek, hogy a kerékagy szerepét az EKB töltse be;
• az EKB devizatartalék-állományának stratégiai és taktikai kezeléséért: ez magában foglalja a devizaeszközök hosszú távú kockázatmegtérülésének meghatározását (stratégiai eszközallokáció), a kockázat/megtérülés szerkezetének az uralkodó piaci kondíciók szerinti alakítását (taktikai eszközallokáció), valamint a befektetési irányelvek és az átfogó működési keretek kidolgozását.